Az, hogy egy kismama hogyan éli meg a szülését, nagy mértékben függ attól, milyen körülmények között, milyen segítők közreműködésével hozza világra gyermekét. Éppen ezért van fontos szerepük a szülésznőknek, akik gyakran háttérbe szorulnak a jogszabályi háttér, az egészségügyben kialakult hierarchia miatt. Összeállításunkban arra kerestük a választ, milyen változásokra lenne szükség a hazai szülészeti gyakorlatban a szülésznők szerint.
Szülésznők, bábák, dúlák
Az alapfogalmak tisztázására a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szülésznői tagozatának vezetőjét, Tóth Annát kértük meg.
Clik here to view.
– „A szülést segítő szakemberek megnevezésekor a közvélemény keveri a szülésznő, bába és dúla fogalmakat. Ma Magyarországon egyetlen felsőfokú végzettséget lehet szerezni, annak megnevezése szülésznő. A szakmán belül azonban a szabadabb eljárásokra nyitott, otthon szülés segítését is vállaló szülésznők szívesen megkülönböztetik magukat az egészségügyi hierarchiát elfogadó, rendszerint intézményekben dolgozó társaiktól azzal, hogy bábának nevezik magukat. A dúlák pedig laikus segítők, nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, nem is vezethetnek szülést. A dúlák arra jogosultak, hogy mint asszonytársi segítők legyenek jelen, segítsék a szülés folyamatát.
A bábai modell
A hazánkban tavaly elindult Semmelweis Mozgalom célja az AnyaBaba-barát szülészeti ellátás meghonosítása és folyamatos fejlesztése, együttműködve szakmai és civil szervezetekkel, valamint a családokkal. Céljuk, hogy összefogva a szakmai és civil szervezeteket, akik egyetértenek velük, együtt dolgozzanak a megoldáson, a bábai modell elterjesztésén Magyarországon.
A bábai modell elsősorban szemléletében különbözik medikalizált modelltől. A bábai szülészeti ellátás alapja a tisztelet, a személyes kapcsolat, a személyre szabott gondoskodás. A bábai modellben van idő beszélgetésre, a szülő nő tájékoztatására, partneri viszony alakulhat ki, melynek eredője a bizalom.
A bába a várandósság kezdetétől kapcsolatban van a várandós nővel, a szülésre a várandós nő igényei szerint készül. A szülés alatt segít, elfogad, tart, támaszt ad a vajúdó igényei szerint, és segít a szülés után is, a gyermekágyas időszak végéig.
Erősebb a hierarchia
Ezzel szemben jelenleg a szülésznők kórházi szülésnél csak orvos felügyelete mellett dolgozhatnak, csak otthonszülés estén vezethetnének egyedül szülést. „Bár kompetenciáik és végzettségük alapján a szülésznők képesek lennének önállóan vezetni egy szülést, ezt ma az intézményekben kialakult hierarchia miatt az ott dolgozó szakemberek nem tehetik meg. Az oklevelük szerint jogosultak lennének erre, de nem ez a gyakorlat.” – mondta el Tóth Anna. – A szülésznő csak az orvossal együtt megy be a szülőszobára, egyedül nem dolgozhat.”
„Ha a szülés normál lefolyású, például nincs szükség gátmetszésre, akkor az orvos nem tesz semmit, csak ellenőriz. Ennek következtében aztán az iskolában megtanuljuk például, hogyan kell gátmetszést végezni, de a gyakorlatban nem végezhetjük. Így természetesen a frissen végzett szülésznőnek sem tudjuk megtanítani a kórházban. – magyarázza Tóth Anna. Az Európai Unió többi országában sokkal nagyobb önállóságot kapnak a szülésznők, mint Magyarországon, jó lenne ezen a területen is felzárkózni az unióhoz.”
Hiányos képzés
A bába és szülésznői szakma aktuális kihívásait megvitató sajtónyilvános képviselői meghallgatáson több problémát is felsoroltak a résztvevő előadók és hallgatók.
Clik here to view.
A képzés hiányosságaira hívta fel a figyelmet Nováky Rita szülésznő, az Országos Bábaszövetség elnöke. Az a változás, hogy főiskolai képzés keretében lehet szülésznői végzettséget szerezni, együtt jár azzal, hogy kiszorultak az oktatók közül azok a szülésznők, akik ugyan nem rendelkeznek egyetemi végzettséggel, de éppen a gyakorlatban használható tapasztalatokat tudnák átadni a hallgatóknak. „A bábaképzés jelenleg meglehetősen elméletközpontú – mondta el Nováky Rita. – A gyakorlati ismereteket a fiatalok a kórházakban tanulják meg, ezért nem mindegy, hogy milyen közösségbe kerül, milyen környezetben szocializálódik egy „bábatojás”.
A szakmai továbbképzés rendszere is átalakításra szorulna, ugyanis ma a bábák számára elviselhetetlen terhet jelentenek a továbbképzések költségei.
Túlterheltek a szülésznők
Tóth Anna szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy a kórházak kevés szülésznőt alkalmaznak, és míg az ideális az lenne, ha egy szülésznő egyszerre egy szülésnél segédkezne, előfordul, hogy hat-nyolc vajúdó anyával is foglalkozik egyszerre.
Jelenleg egy magánklinikán dolgozik az a szülésznő, aki tizenhat évig dolgozott állami kórházban, és ottani tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy bár a szülészeteken dolgozók többsége tisztában van azzal, mennyire fontos, hogy a szülő nőt támogató környezet vegye körül, ezt gyakran magyar kórházakban uralkodó körülmények, a szülésznők túlterheltsége akadályozza. Gyakran előfordul, hogy egy fővárosi kórház szülészetére egy éjszaka húsz-huszonöt kismama érkezik. A tizenkét órás figyelem és koncentráció embert próbáló feladat az ott dolgozók számára.
Egy fővárosi kórházban dolgozó szülésznő felvetette, hogy szükség lenne a jogszabályi háttér átalakítására is, ugyanis ma a szülésnél részt vevő orvos vállal felelősséget a szüléséért, ezért nem enged önállóságot a vele együtt dolgozó szülésznőnek.
– „Itt az idő a változásra, változtatásra – mondja Ékes Ilona képviselőasszony (FIDESZ), a Semmelweis Mozgalom védnöke. – A globális paradigmát olyan szülészeti gyakorlatra kell cserélni, amely az optimális szülést támogatja. Az egészségügyi világszervezet (WHO) minősítése szerint a bába olyan elsődleges gondozó, mint az orvos. A legtöbb országban pedig elsősorban a bábák látnak el több millió szülő nőt” – tette hozzá.
Bródi Emília
The post Túlterheltség és a kórházi hierarchia nehezíti a szülésznők helyzetét first appeared on Babafalva.hu.